Július 4-e és 17-e között zajlik Kolozsváron, a Tranzit Házban a kortárs művészeti és társadalomkutató társulások re-kreatív tábora. A csoportok közös jellemzője, hogy civil kezdeményezésként jöttek létre, és társulásokként működnek. Az alkotóműhelyek filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések, konferenciák segítségével mutatkoznak be. Szervező: Tranzit Alapítvány, társszervezők: AltArt, Bogáncs-Zurboló Egyesület, Desire Alapítvány, D-Media, DockArt, Julesz Community, Kulturális Antropológiai Intézet, Planwerk, Transindex, és Teatru Imposibil. A Desire Alapítvány feminista programokat mutat be. Az alapítvány egyik bemutatója dr. prof. Magyari-Vincze Enikő. /Re-Kreatív Tábor a Tranzitban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2005. november 25.
Diszkriminatív helyzetet teremt az Erdélyi, illetve Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Romániai Unitárius Egyház döntéshozó testülete, amikor a női jelentkezők számára hátrányos módon írja ki a felvételit a Protestáns Teológiára – állította a Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója, a Média Index Egyesület a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) eljuttatott átiratban. Kató Béla, református püspök-helyettes szerint szó sincs diszkriminációról, mi több a protestáns egyház a legliberálisabb Európában. „Előbb meg kell kérdezni a katolikus egyházat, utána az ortodox egyházat, hogy vesznek-e föl nőket. Mi elsők voltunk Európában, akik kimondtuk a nők ordinációját, úgyhogy minket kell utolsónak megkérdezni ebben a kérdésben. A mi erdélyi körülményeink egyelőre nem teszik lehetővé, hogy annyi nőt tudjunk munkába állítani, mint amennyi férfit” – nyilatkozta Kató Béla. A gyülekezeti érdek azt kívánja, hogy a lelkipásztor a gyülekezetben lakjon, ez azonban Kató szerint a családalapítás után a nő lelkipásztorok számára nehezebben megoldható. Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője a református püspök-helyettessel ellentétben azt gondolja, hogy a nőknek igenis meg kell adni a jogot arra, hogy maguk dönthessék el, hogyan akarnak élni. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta, hogy az ügyben kivizsgálás indul. A hátrányba kerülő női felvételizők, illetve hallgatók a törvény értelmében bírósági úton kártérítést követelhetnek az egyházaktól az elszenvedett diszkrimináció miatt. /Gujdár Gabriella: Diszkriminálják a protestáns egyházak a leendő teológusnőket? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2005. december 6.
Hajlandó lenne visszavonni az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott feljelentését a Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója, a Média Index Egyesület. November 24-én beadott panaszukban kifogásolták, hogy az Erdélyi, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Romániai Unitárius Egyház döntéshozó testülete hátrányos helyzetet teremt a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet felvételi vizsgáján a női jelentkezők számára. A feljelentés visszavonásáról csak akkor lehet szó, ha egy magas beosztású egyházi személy nyilvánosan megígéri: a protestáns teológia jelenlegi felvételi rendszerét felszámolják. Erről tájékoztatott Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. „A médiakommunikációt mindenképpen megnyertük” – mondta a főszerkesztő, aki ezzel a Transindexen és az ÚMSZ honlapján megjelent nagy számú hozzászólásra utalt. Kató Béla református püspök-helyettes nem kívánta kommentálni a panaszosok ajánlatát. A Transindex honlapján Czire Szabolcs unitárius lelkész, a Protestáns Teológia tanára megjelentetett egy nyílt levelet. Jelezte, hogy az egyházban már jó ideje folyik a kérdésről párbeszéd, és fontosnak tartja a nők szolgálatát az egyházban. Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a két egyházkerület és az unitárius egyház összesen 19 férfi és csupán 3 női helyet írt ki a Teológia Intézetbe. Magyari-Vincze Enikő már elindított egy olyan aláírásgyűjtési akciót, amely a felvételin alkalmazott kvótarendszer felszámolását szorgalmazza. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, a testület legutóbbi ülését követően úgy határoztak: csupán azután hoznak döntést, hogy megkapták a református és unitárius egyház, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet vezetőinek az üggyel kapcsolatos véleményét. /Gujdár Gabriella: Alkut kínál a Désiré és a Transindex. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./
2005. december 6.
Az utóbbi évtizedben a karácsonyváró idő egyszer sem telt el úgy, hogy ne érkezett volna, talán megrendelésre, valahonnan valamilyen ünneprontó, egyházellenes támadás. Így történt ez most is. A Transindex és a Désiré Alapítvány feljelentette a két református egyházkerületet és az unitárius egyházat a Diszkriminációellenes Tanácsnál. A vád: kevesebb helyet kínálnak a nők részére a teológiai intézet felvételijén. Ez a provokáció erőteljesen érinti a román joggyakorlókat. A jogászok között vannak, akik a diszkrimináció fogalmával sincsenek tisztában. Az európai jogalkotók 1957 óta igyekeznek különbséget tenni az elkülönítés, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség között. /Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője: Antiklerikális provokáció évadján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./
2006. január 25.
Nem alkalmazható az egyházakra az esélyegyenlőségről szóló törvény – tájékoztatott a Diszkriminációellenes Tanács döntéséről Asztalos Csaba elnök. A testület az esélyegyenlőségért tevékenykedő Desiré Alapítvány és a Transindex megkeresésére adott választ. A panaszt megfogalmazó két szervezet az erdélyi protestáns egyházakban tapasztalható – megítélésük szerint diszkriminatív – helyzetre kívánta felhívni a figyelmet. A panasz értelmében a Protestáns Teológiára jelentkező lányok hátrányos helyzetbe kerülnek azzal, hogy a felvételit meghirdető erdélyi és a királyhágómelléki református, valamint unitárius egyház különbséget tesz a jelentkezők nemi hovatartozása szempontjából. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője egyházellenes provokációnak minősítette a Desiré és a Transindex kezdeményezését. A 2002/202-es törvény kimondja, a minden formában történő diszkriminációt tiltó jogszabály előírásai nem alkalmazhatóak az egyházakra. /Nem alkalmazható az egyházakra az esélyegyenlőségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2006. március 24.
A Désiré Alapítvány és a Transindex által 2005 végén beindított közös akcióval sem sikerült megváltoztatni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felvételi rendszerét, amely a két civil fórum szerint hátrányos helyzetet teremt a lány jelöltek számára. „Mi mindent megtettünk, amire lehetőségünk volt. Fölhívtuk a figyelmet a jelenségre, megpróbáltuk tudatosítani az illetékesekben ezt a problémát, de a további küzdelemhez nincsenek eszközeink” – nyilatkozta Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke. A Teológiai Intézet tíz fiú és csupán egy lány hallgatói helyett hirdetett meg. A panaszosok által a Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott beadványt január végén az intézmény elutasította, azzal az indoklással, hogy a jogszabály nem alkalmazható az egyházakra. /G. G.: Idén sem jár több hely a lányoknak a kolozsvári protestáns teológián. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2007. május 12.
A Desire Alapítvány felmérése hibás eredményt hozott – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány telefonos közvélemény-kutatást végzett, amely szerint a megkérdezett romániai magyarok 60,5 százaléka nemmel szavazna az elnök felfüggesztésére, és a válaszadók csupán 39,5 százaléka menesztené véglegesen az elnököt tisztségéből. Kelemen Atilla elmondta, az ő felmérési éppen fordított eredményt hoztak. /Kelemen: Az RMDSZ szerint a többség nem Basescu-párti. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2007. május 23.
Nem ártana időnként a szakértőkre hallgatni, és az sem, ha egy-egy politikai bukásnak személyi következményei lennének – derült ki Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának Transindexen közzétett írásából. Eckstein-Kovács Péter szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány május elején végzett közvélemény-kutatása valós választói szándékot tükrözött, de az RMDSZ vezető politikusai, kampányfőnöke, Kelemen Hunor tévesnek minősítette ennek eredményét. Magyari írásában /A puding próbája a látványos bukás/ kifejtette: „Megszoktam, hogy az uborkafára hirtelen felkapaszkodott, magukat folyton kitüntető politikusok lenézően” nyilatkozzanak. Nehéz elfogadni, hogy a következmények nélküli, kliensrendszerre épített párt katonáinak ilyenfajta magatartása a többség számára természetes legyen. A politikusok elszakadtak az őket megválasztóktól, az RMDSZ elöljáróit többnyire az önérdek és nem a közjó foglalkoztatja. Az RMDSZ vezetői, szembefordulva a választói szándékkal, azt akarták, hogy a választók az államfő ellen szavazzanak. Miből és mennyit költött az RMDSZ erre a kampányra? /A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2007. december 7.
Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
